Cum Deo pro Patria et Libertate! - Istennel a hazáért és szabadságért!

Üdvözöljük a KDNP Szigethalmi Szervezetének honlapján!

2011. március 18., péntek

2011.03.15. - A Szigethalmi KDNP megemlékezést tartott


A KDNP Szigethalmi Szervezete 2011.03.15. 15:00 órakor megemlékezést tartott a Dísz téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére.

A megemlékezésen részt vevőket Tóth József, a KDNP Szigethalmi Szervezetének elnöke köszöntötte.

Ezt követően Balázs Laura (8 éves) elszavalta Petőfi Sándor: Nemzeti Dal c. versét.

Tóth József elmondta ünnepi megemlékező beszédét (lásd alább).

Apró Sándor fafaragó mester és id. Balázs Miklós titkár a KDNP Szigethalmi Szervezetének nevében elhelyezték a koszorút.

Zárásként a jelenlévők elénekelték közösen a Himnuszt.

---

A megemlékező beszéd teljes szövege:

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azonban egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni.
Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak.
Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés változtatást sikerült elérni, de mindez lehetőséget teremtett arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: gróf Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, gróf Széchenyi István, Szemere Bertalan, báró Eötvös József és mások.
Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült, úgynevezett utolsó rendi országgyűlésen, a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a "fontolva haladókat" tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot az 1848. február 22-ei párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és a független és felelős kormányt. A Habsburg Birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében.
A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni.
1848. április 11 – én, így a király szentesítette az áprilisi törvényeket. Ezzel elfogadta azt, hogy hazánk önálló és független kormánnyal rendelkezik, ami már nem Pozsonyban, hanem Pesten, évente ülésezik. Rendezte a választójog kérdéseit, azt, hogy Erdély hazánkhoz csatlakozik. Rögzítette a közteherviselés, és a kötelező örökváltság ügyét is.
Ez volt az, amiért nemzetünk nagyjai küzdöttek, amiért sok százezer honfitársunk vérét áldozta. Az alkotmány kivívása nemcsak április 11- én volt fontos, hanem most is. Küzdeni és lelkesedni kell. Ahogy Petőfi mondta: „ a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el”. Küzdeni egy jobb jövőért, és lelkesedéssel segíteni a kormány munkáját.


Képek az eseményről:











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése