Cum Deo pro Patria et Libertate! - Istennel a hazáért és szabadságért!

Üdvözöljük a KDNP Szigethalmi Szervezetének honlapján!

2010. december 18., szombat

2010.08.20. KDNP megemlékezés a Szent István szobornál



Kárpáti Csaba KDNP választmányi küldött ünnepi beszéde a KDNP Szigethalmi Szervezetének 2010. augusztus 20-i megemlékezésén:



Honfitársaim! Magyarok!
Szép városi hagyományunk, hogy augusztus 20-án összegyülekezünk itt, a szigethalmi Szent István szobor előtt, hogy visszaemlékezzünk államalapító nagy királyunkra.
Így tett az a harmincöt - negyven nemzedék is, aki leélte az életét ebben a hazában Szent István halála óta. Évente, így nyár vége fele megemlékeztek a nagy királyról. Az a néhány nemzedék, aki elhallgatta, az is tudott róla, emlékezett rá. Ha akart, sem szabadulhatott az első törvényhozó szent király emlékétől.
De hát hogyan is lett ünneppé ez a mai nap? Szent László uralkodása alatt, 1083-ban a VII. Gergely pápa által kijelölt augusztus 20-ai napon avatták szentté István királyt. László király 1090-ben elrendelte, hogy „Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson".
Mária Terézia rendeletben nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, illetve a szent jobb évente hatszori közszemlére tételét.
Augusztus 20. mint nemzeti ünnep, a Horthy korszakban vált a magyarság egyetemes ünnepévé.
Szt. István napja a mi hivatalos állami ünnepünk. Ezen a napon fejet hajtunk a nagy király előtt és felidézzük tetteinek ma is érvényes példáját.
Ha a mai magyarok Istvánra tekintenek, az államférfit látják, aki tudott kormányozni, reformot végrehajtani és egységet teremteni. Az idei évben mindhárom hiányának pótlását megkezdtük, de a jövőnk építése érdekében minden erőnk megfeszítésére szükségünk lesz.
„Mélységes tisztelettel emlékezik meg a nemzet első királyunknak, a szentnek, az államalkotónak, az uralkodónak dicsőséges tetteiről és maradandó történelmi alkotásairól. Ezek a tettek és ezek az alkotások örök időkre hirdetik az ő emberi nagyságát, kimagasló uralkodói erényeit és mélységes államférfiúi bölcsességét.
Amit tett több volt, mint reform. Kezdet és fordulat. A magyarországi keresztény állam kezdete és fordulat a magyarok életében. Pásztorkodás helyett földművelést, pogány életforma helyett keresztény normákat, törzsi szervezet helyett központosított államot.
István európai volt és magyar. Felesége, Gizella bajor volt, sógora német-római császár, német papok hozták az európai kultúrát, német katonák a sereg erejét, gyermekeinek német nevet adott ( Ottó, Henrik ). Viszont keményen megvédte az ország függetlenségét, nem lett hűbéres.
Tisztelettel és hálával gondolunk a szent királyra, aki helyes útra vezette a Magyarokat és akinek útmutatását nekünk is követnünk kell.
A Kárpát-medencében ötezer éve laktak a história által is feljegyzett népek: illírek, trákok, kelták, rómaiak, hunok, különböző germán törzsek, avarok és frankok, akik vagy beleolvadtak a többi nép közé, vagy nyomtalanul eltűntek. Az Árpád fejedelem által megszerzett honban csak a magyarság tudott megmaradni, ezeréves államot alapítani, amellyel az életére törő nagy birodalmakat is túlélte. Hazánk ezeréves fennállása alatt a külső viharokat kiállta. Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, hogyan maradhatott meg a magyarság e honban.
Szent István magáévá tette a keresztény életeszményt, amely szenteket is termett. Az ezer évvel ezelőtt született Szent Imrét, a nyolcszáz évvel ezelőtt születetett Szent Erzsébetet és több más Árpád-házi szentet. Szent István a hit megőrzését tette az első helyre, mert a hit a felnőtt embernél az üdvösségre elkerülhetetlenül szükséges, nélküle nem lehetünk kedvesek Isten előtt. A hit ad erőt a keresztény élethez, a reményhez és a szeretethez, az újrakezdéshez és a hűséghez.
A mai fiatalság nagy része erkölcsi nevelés nélkül nő fel, az iskolában jó esetben oktatják, de inkább csak informálják őket, ezért könnyebben áldozatul esik a szenvedélyeknek, a bűnözésnek, ami mind fiatalabb életkorra húzódik le.
A társadalomlélektan-kutató szerint a nemzeti összetartozás és a közös erkölcsi rend hiánya lelki betegségeket okozhat, évente Magyarország egy Gödöllő nagyságú város lakosságával lesz kevesebb. Azért is nehéz a gyógyítás, mert az elmúlt évek intézmény-átalakításai (egészségügy, iskolaügy és a többi) nem az embert szolgálják, hanem a hasznot, mert mindent a pénz irányít országunkban.
A magyar nép közvagyonát eltékozolták, az országot eladósították. Magyarországon sújtják a legnagyobb adók, ezt az egyre öregebb és betegebb társadalmat.

Pesszimistának tűnnek a fájdalmas tények, pedig ez a valóság. Mint keresztény emberek mégsem veszítjük el a reményünket. Ebben segít Szent István életpéldája is.. Nagy lelki fájdalmában felajánlotta országát Magyarok Nagyasszonyának, talán azért, mert lelki rokonságot érzett Szűz Máriával, aki ugyanúgy elvesztette a Fiát, mint ahogy ő is.
Egy politikusunk szerint a Magyarok Nagyasszonya levette rólunk a kezét. A múltunk arra tanít, hogy áldó, óvó kezét rajtunk tartotta, és ez a mi biztos reményünk a jövőre is. És egy másik kéz is óv bennünket, a köztünk lévő Szent Jobb. Ez a hit éltet bennünket ezen az ünnepen is.


Kedves Ünneplő Szigethalmiak!

Adjon az Isten nekünk hitet és békességet. Egy nyugodtabb, rendezettebb jövőbe vetett hitet. Hitet ahhoz, hogy meg tudjuk teremteni magunknak és utódainknak a jólétet és a békességet. Hitet abban, hogy a határainkon innen és túl élő magyar egymásra talál. Adjon Szent István emléke reményt a békére, adjon reményt a nemzeti büszkeség visszaszerzésére, hiszen van mire büszkének lennünk. Adjon alázatot is, hogy értsük, és értelmezni tudjuk mindazt, ami velünk történik. Adjon kitartást és erőt a változtatáshoz. És adjon türelmet, hogy ne ellenségként tekintsünk politikai ellenfeleinkre és mindazokra, akik a dolgokat másként látják, másként értékelik.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Isten áldja Magyarországot!

Cum Deo Pro Patria Et Libertate !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése