Cum Deo pro Patria et Libertate! - Istennel a hazáért és szabadságért!

Üdvözöljük a KDNP Szigethalmi Szervezetének honlapján!

2010. december 18., szombat

2009.08.20. Államalapítás ünnepe



2009.08.20-án a KDNP Szigethalmi Szervezete megemlékezést tartott az orvosi rendelő előtti Szent István szobornál.

A megemlékező beszédet Kárpáti Csaba, a Szigethalmi KDNP megyei választmányi küldötte mondta el:


Augusztus 20 !


Ezen a megszentelt napon együtt emlékezzünk apostoli királyunkra, államalapító Szent Istvánra.

Az ünnep emlékezés. Az emlékek biztatást és erőt adhatnak nekünk. A szép napokat felidéző emlékek arra biztatnak, hogy mi magunk is képesek vagyunk a jóra.
A rossz, a nyomasztó arra emlékeztet, hogy az elődök megpróbáltatásai, szenvedései, az elődök sorsa kötelez.

A 997. esztendővel Géza fejedelem halálát követően már István vállát nyomta a hazánk, Magyarország jövőjéért viselt felelősség. Akkor királyunk, nem kompromisszumokból akart alapot rakni a jövőnek, nem kereste az arany középutat a megegyezést Koppánnyal. Nem. Ő a keresztény államszervezet egységes rendjét, az európai államok világába való beilleszkedést, a keresztény erkölcsre épülő törvényeit vezette be és tette kötelezővé.

Az ellenszegülő helyi hatalmasságok legyőzése után István el akarta magát ismertetni az ország határain túl is, mint Isten kegyelméből uralkodó királyt. Ennek érdekében követet küldött II. Szilveszter pápához, akitől koronát és apostoli áldást nyert, és Magyarország belépett az európai keresztény nemzetek sorába, anélkül, hogy a német császár hűbéresévé lett volna.

I. István uralkodása idején, minden év augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat, hozva döntést az ország közös ügyeiben. Szent László király hozott döntést először az ünnepnappal kapcsolatban: áttette augusztus 20-ára, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként maradt a köztudatban. Mária Terézia rendeletére mint nemzeti ünnep a naptárakba is felvétette! Ekkor vált szokássá hogy a Szent Jobbot, körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, először 1860-ban ünnepelhették meg újra ezt a napot. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep, Ferenc József munkaszüneti nappá is nyilvánította. Az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

Ezt követően az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új, „szocialista államalapítást" augusztus 20-ára időzítették. Évek hosszú során keresztül, az alkotmány napjára emlékeztetett vele a pártállam. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg! Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.

A Szent Istváni politika eredménye az volt, hogy Magyarország meghatározó európai állammá vált. Az erős királyság a keresztényi állam a magyarságnak, mint a nemzetnek a megmaradását biztosította.

Mi magyarok annak idején úgy érkeztünk a Kárpát-medencébe, hogy itt egyetlen rokon népet sem találtunk, hogy a mi nyelvünket és szokásainkat, lelkünket, senki sem ismerte, és ennél fogva saját magunkon kívül senkire sem számíthattunk. Bizony, ma is csak magunkra számíthatunk, a magyarság érdekei nem esnek egybe szomszédaink szándékával.

Pedig a jó szándék már akkor is megvolt az idegenek iránt, amit bizonyítson Szen-István intelme Imre herceg részére: A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különböző tájakról. Mert amint különböző tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különböző nyelvet, szokást, tudást hoznak magukkal, s mindez az országot erősíti, az udvar hatalmát emeli, s az ellenséget elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.

Álljon szemben ezzel az a szégyenteljes december 5-ike, Ma már a határon túlra szakadt honfitársainktól is megtagadnák egyesek a magyarságukat. Őket ugyanezek hétköznapi életünkben gyakran románként, szlovákként, ukránként, szerbként nevezik a határon túl élő magyarokat. Hová lett a nemzettudat? Hová lett 1000 éves viszontagságos történelmünk tisztelete. A mai europai unióban, és annak parlamentjében együvé tartozásunkat határok nem választják többé szét, a nemzet újra eggyé forr.

Ha szellemmel és cselekedettel nem bizonyítjuk mi újra és újra, hogy a magunk lábán megállni képes nemzet vagyunk, elveszítjük önmagunkat, s beolvadunk a globalizmus egyszínűségének kohójában. Ehhez a szellemhez és cselekedethez adjon a jó Isten sok erőt és egészséget mindannyiunknak. Adjon a Gondviselés életünk irányításához, vezetéséhez Szent István-i elszántságot és bölcsességet.


Szigethalom

2009. augusztus 20.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése